Interjúk
Interjú Diával
Diával egy korábbi WHS-es utazón keresztül ismerkedtünk meg, mindketten szerettük volna 2013-ban megcsípni a vízumot, azonban első körben lemaradtunk róla. Dia szemfülességének köszönhetően aztán sikerült szerencsére mégis megcsípnünk egy-egy újonnan megnyitott helyet, így egymás boldogulását követtük nyomon a vízumszerzéstől egész mostanáig. Először személyesen az aucklandi Waterfronton találkoztunk, majd Wellingtonban fogadtuk be őket, amikor épp kirándulni voltak. Ír származású férjével tavaly ősszel vágtak bele a nagy kalandba, amely végül annyira beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy mára már egy teljesen új, nyugodt és minőségi életet építettek ki maguknak kiwiföldön. Ismerjétek meg Diáék történetét!
1. Mesélj kérlek kicsit arról, hogy milyen volt az életed, mielőtt nekivágtál a nagy útnak!
Egy évvel azután jött a gondolat, hogy világgá szeretnék menni, miután lediplomáztam építészként. Hajtott a kalandvágy és kicsit szerettem volna kitörni a mogorva magyarok köréből, valamint az egyetem alatt megcsorbult önbizalmamat visszaszerezni. Szabadidőmben imádok túrázni a férjemmel, mindkettem imádjuk a természetet. Az egyetem alatt a férjem mondogatta sokat, hogy menjünk világgá amint lediplomáztam, akkor én még maradni szerettem volna, de aztán ez megfordult. Végül Őt is sikerült rávennem a nagy kalandra. A férjem igazából már régóta nem élt abban az országban, ahol felnőtt, írként Luxemburgból jó pár évet velem volt Magyarországon. Európában maradni ezek után neki talán unalmas is lett volna.
Lapozz tovább a teljes interjúért..